Magyar szerkezettár
🪄↴ 
ó/puskavégre
→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ puska ⊕ vég ⊕ -ra/-re




    ó1

    
      
      
    
    
      fn
    
    
1.
      az o hosszú párja.
    

    
2.
      ennek írásjegye (ó, ó).
      
 | 
        
<rövidítésként:>.
        
          
 ▸
ó
        
      
    

  

    ó2

    
 →
 óv
  

    ó3

    
      
      
    
    
      mn
    
    
1.
      irod
      ódon, ősi.
    

    
2.
      irod
      elavult.
    

    
3.
      nép
      nem ez évi <termés(ű)
>.
      az ó vörösborból adj, ne az újból!
    

    
[
      fgr
    ]

  

    ó
    
      cxn
    
    óra.
  


/[Hyph:Slash]







    vég2

    
      
      
    
    
      fn
    
    ker
    

      felgöngyölve árusított szövött anyagból: 20-40 m-nyi egység.
      
 | 
        
          (jelzőként)
        
        egy vég vászon.
      
    

    
[↔vég1

]

  





    -ra/-re
    
      
      
    
    
      hat-rag
    
    
1.
      a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére.
      a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
    

    
2.
      némely helyre be, ill. némely intézménybe.
      az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre.
      
 | 
        
          <helynévhez.>
        
        vácra, pécsre.
      
      
 | 
        valami színhelyére.
        
[megy] a fogadásra.
      
      
 | 
        
<kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására.
        
[jegyet vett] a bánk bánra.
      
    

    
3.
      vmely irányba.
      délre [néz].
    

    
4.
      vmely távolságot elérve.
      öt méterre [dobta].
    

    
5.
      vmely helyen.
      északra [szebb a vidék].
      
 | 
        
(valamitől) a jelzett távolságban.
        két araszra [ettől].
      
    

    
6.
      valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig.
      egy hétre [jött]; mára [elég].
    

    
7.
      vmely időbeli végpontban.
      holnapra [kész].
      
 | 
        valamennyi idő alatt elérhető távolságban.
        egy órányira [van innen].
      
      
 | 
        
          (
-szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel)
        
        vhányadik ízben, alkalommal (végül is
).
        elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
      
    

    
8.
      ritk
      valamilyen módon.
      ütemre [lép]; marokra [fogja].
    

    
9.
      valaminek a hatására.
      hőre [meglágyul].
    

    
10.
      valamilyen céllal.
      
[az építkezés] megtekintésére.
    

    
11.
      valamilyen célra, valami gyanánt.
      
[hús van] ebédre.
      
 | 
        valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva.
        
[ruhát varrat] az esküvőre;
        ez a kabát esőre jó lesz.
      
    

    
12.
      valamilyen tekintetben.
      arcra [szép];
      termetre [nézve nagy].
    

    
13.
      eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva.
      darabokra [törik]; élesre [fen].
    

    
14.
      valakit ellátva.
      
[mos, főz] a bátyjára.
    

    
15.
      
        <vonzatként.>
      
      
[gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
    

  


____________________



    kap
    
      
      
    
    
      ts (és tn)
      ige
    
    
1.
      valamit adnak neki, és így az az övé lesz, ill. részesül benne.
      ajándékot kap; előleget kap (valamire); ajándékba kapta; időt kap (valamire);
      
        
 ▸
szobrot kap
        
 ▸
hangot kap valami
      
      
 | 
        
          
 ▸
valamennyit  egy, két  hónapot, évet kap
        
      
    

    
2.
      valami eljut hozzá, amit küldtek neki.
      levelet kap;
      
        
 ▸
kézhez kap valamit
        
 ▸
labdát kap
      
      
 | 
        
<közlést, utasítást> tudtára adnak.
        parancsot kap valamire; azt a feladatot kapta, hogy ...

      
      
 | 
        valamit megtud, megtapasztal.
        valamiből ízelítőt kap.
      
    

    
3.
      valamilyen hatás éri.
      fényt kap.
      
 | 
        
          (t. n. is
)
        
        biz
        
<kif-ekben:> (büntetésül) megverik, megszidják stb.

        verést kap; majd kapsz ezért (a fenekedre)!
      
      
 | 
        
          
 ▸
ütést, rúgást  kap
        
      
      
 | 
        
<
(gyak. terpeszkedő) kif-ekben:> kezelésére valamilyen eljárást alkalmaznak.
        permetezést kap (
helyesebben: permetezik).
      
    

    
4.
      <az erd. m-ban:>
      talál, észrevesz, meglel valakit, valamit.
      sehol nem kapta a kulcsot.
      
 | 
        sikerül találnia valamit, amit vásárolna, ill. (pénzért) igénybe akar venni.
        már kapni epret; nem kaptam taxit.
      
    

    
5.
      vmely eljárás eredményeként valamihez jut.
      ha a 10-et osztjuk 3-mal, törtet kapunk.
    

    
6.
      
<betegséget> szerez, az lesz úrrá rajta.
      náthát kaptam.
      
 | 
        
<érzelem, indulat> erőt vesz rajta.
        dührohamot kap;
        
          
 ▸
kedvet kap valamire
        
      
    

    
7.
      hirtelen megfog, megmarkol, átkarol valakit, valamit.
      derékon kap valakit.
      
 | 
        
          
 ▸
szájába, foga közé kap valamit
        
      
      
 | 
        
          
 ▸
puskavégre kap valakit, valamit
        
      
    

    
8.
      hirtelen fölemel.
      vállára kapta a zsákot.
      
 | 
        
          
 ▸
magára kap valamit
        
      
      
 | 
        
          
 ▸
kapja magát
        
      
      
 | 
        vmerre hirtelen elfordít.
        balra kapta a fejét.
      
    

    
9.
      véletlenül, váratlanul vhol ott talál, ott ér valakit, valamit.
      a mezőn kapott bennünket az eső.
      
 | 
        
          
 ▸
valamin kap valakit
          
 ▸
azon kapja magát, hogy 
        
      
    

    
10.
      
        tn
      
      hirtelen vhova nyúl.
      a szívéhez kapott.
      
 | 
        
          tn
        
        
          
 ▸
valamibe kap
        
      
      
 | 
        
          tn
        
        
          
 ▸
valakinek a szavába kap
        
      
      
 | 
        
          tn
        
        
          
 ▸
észbe kap
        
      
    

    
11.
      
        tn
      
      
        
 ▸
valamibe kap
      
      hol ebbe, hol abba kap.
    

    
12.
      
        tn
      
      nép
      utazás végett hirtelen fellép, felugrik valamire.
      lóra kap.
    

    
13.
      
        tn
      
      
        <kif-ekben.>
      
      
        
 ▸
valamire kap
      
      
        
          a)
            irod
            lábra áll;
          
          b)
            meggyógyul;
          
          c)
            ismét kedvező helyzetbe jut;
          
          d)
            gyak. pejor
            elterjed, elharapódzik;
          
        
      
      
        
 ▸
kaszára, kapára  kap
        
 ▸
kapva kap  két kézzel kap valamin
      
    

    
14.
      
        tn
      
      nép
      vhova odaszokik.
      a vetésre kaptak a tyúkok.
      
 | 
        rákap valakire.
        nagyon az apjukra kaptak a gyerekek.
      
    

    
[?hangut
]

  


____________________
valakit
→ valaki ⊕ -t




    valaki
    
      
      
    
    
I.
      
        htl
        névm
      
      
1.
        meg nem határozott v. ismeretlen személy.
        valaki járt itt; valaki más.
        
 | 
          
            
 ▸
van valakije
          
        
      

      
2.
        
<ált. alanyként:> az ember.
        azt hihetné valaki, hogy ...

      

      
3.
        ritk
        bárki.
        ha valakinek is szólsz, baj lesz.
      

    

    
II.
      
        von
        névm
      
      elav
      aki (csak).
    

    
III.
      
        fn
      
      
1.
        kissé biz
        ember, személy.
        a barátja pénzes valaki!
      

      
2.
        jelentős személy.
        a gyárban ő már valaki!
      

    

  





    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  


____________________
valamit
→ valami ⊕ -t







    -t1

    
      
      
    
    
      rag
    
    
I.
      
        tárgyrag
      
      
1.
        
          <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.>
        
        
[hívja] a fiát; [vágja] a fát.
      

      
2.
        <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.>
        a krémet [felkeni].
      

      
3.
        
          <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.>
        
        fiút [szült]; levest [főz].
        
 | 
          
            <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.>
          
          táncot [lejt].
        
        
 | 
          
            <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.>
          
          
[békés] életet [él].
        
      

      
4.
        vmely helyen.
        
[járja] a falut.
      

      
5.
        valamennyi ideig.
        öt évet [ült].
      

      
6.
        ritk
        
<kif-ekben:> valamiként.
        őrt [áll].
      

      
7.
        
          <vonzatszerűen, nu-val.>
        
        korát [tekintve].
      

    

    
II.
      
        hat értelmű tárgy
        ragja
      
      
1.
        vhány ízben.
        ötöt [dob]; sokat [utazik].
      

      
2.
        valamilyen mértékben, ill. módon.
        egy kicsit [fél]; jót [aludt].
      

      
3.
        biz:
        
          
 ▸
mit?
        
        mit [tűröd]?
      

    

  

    -t2

    
      
      
    
    
      a befejezett mn-i ign
      képzője
    
    -tt
    
1.
      
        (tn igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.>
      
      
[messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        fejlett [ember]; főtt [étel].
      
    

    
2.
      
        (ts igéhez)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.>
      
      kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl].
      
 | 
        
          (mn-ként)
        
        lőtt [vad], zárt [ajtó].
      
    

    
3.
      
        (ts igéhez, mn-ként is
)
      
      
        <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.>
      
      ünnepelt [író].
    

  




  


  


PÉLDÁK #1



    

  1. asztal (szótár)
    2. 

  2. asztalos (szótár)
    3. 

  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
    4. 

  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
    5. 

  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    6. 

  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
    7. 

  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
    8. 

  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
    9. 



PÉLDÁK #2



    

  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
    2. 

  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
    3. 

  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
    4. 

  4. fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
    5. 

  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
    6. 

  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
    7. 

  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
    8. 



PÉLDÁK #3





    

  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
    2. 

  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
    3. 




    

  1. alapító tag – okos gyerek
    2. 




    

  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
    2. 

  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
    3. 




    

  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő) 
    2. 

  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend) 
    3. 

  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend) 
    4. 

  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
    5. 

  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
    6. 



PÉLDÁK #4




  


  


Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu •
HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet •
© 2024